2014.06.27-28
Hát eljött végre a várva várt nap és elindulhattunk újra (1 év kihagyás után) Görögország felé.
Előzményként annyit, hogy decemberben eldöntöttük, hogy ebben az évben mindenképp el kell jutnunk Görögországba. Így hát december 31-én le is foglaltam Tolóban a szokásos Eleana apartman 4 ágyas földszinti szobáját nagy-nagy terasszal. Aztán jött a gondolkodás és azt találtuk ki, hogy egy hét az lehet, hogy kevéske lesz így a Booking.com-on foglaltam Lefkadán egy hiper-szuper apartmant 4 éjszakára, így már majdnem, úgy hangzik, hogy 2 két nyaralás.
Na szóval elérkezett az indulás pillanata. Az előkészületek nem voltak olyan egyszerűek, mert a pénteki indulást megelőző csütörtökön még dolgoztam, sőt Sanyi is csak szerda hajnalban ért haza Németországból. 2014. június 27-én pénteken elindultunk. Rakományunk 2 kamasz felnőtt-gyerek és egy nagy csomagtartónyi minden ami a nyaraláshoz kell és természetesen az elmaradhatatlan rántott hús.
A maglódi tankolás és az erzsébeti kajafeltankolás után egészen Röszkéig repültünk ahol is röpke 1 és fél órát tudtunk ácsorogni. Kicsit mérges voltam, mert direkt indultunk el Pesterzsébetről 1/2 kettőkor, hogy így még a törökök nagy hada sehonnan nem érheti el a hőn áhított határunkat, de hát tévedtem. Jöttek a törökök is főleg Bécs és környékéről valamint a határőrök is kellő odafigyeléssel végezték a munkájukat és így nagyon hamar feltorlódott a sor. Sikeres határátlépés után a szerbek gyorsan átengedtek minket és jöhetett a kilométerek tovább csökkentése.
|
családfő vezetés közben |
A szabályok betartásával nagyon jól haladtunk, az idő kellemes volt. Belgrádon is nagyon hamar keresztülvágtunk, szinte meg sem kellett állni még a lámpáknál sem.
|
Belgrád közepén valahol |
|
Belgrád hídja |
|
Szerbiában valahol |
Aztán jött a feketeleves, a macedón határ előtti terelgetés sötétben annyira nem volt kellemes, még az volt a szerencsénk, hogy volt előttünk autó és így szinte felvezetett minket.
A görög határt görög idő szerint 1/2 3-kor léptük át. Magyar személyi igazolványt felmutatva német rendszámú autóban ülve is csak karlegyintéssel egy pillanat alatt engedtek át a görög határőrök.
Technikai szünet után folytattuk utunkat, hisz még előttünk állt 730 km. Valahol Katerini környékén cseréltünk és én vezettem egy darabon, hát persze, hogy megint kifogtam a kellemes Leptokaria-Platamonas környéki egysávos terelgetéses útszakaszt, na meg persze a Tempi völgyét. Különben meg semmi különös, csak furcsa volt olyan autót vezetni amit szinte még ki sem próbáltam, de nagyon élveztem.
|
valahol Görögországban |
Aztán egyszer csak a sok energia ital ellenére is meg kellett állnom és nem mertem tovább vezetni. Sajnos ekkor jött ki rajtam a heti nem sok alvás. Elaludni nem tudtam, de nagyon tompa voltam.
|
kedvenc elágazásom |
Még megálltunk egy párszor technikai szünetre és egyszer tankolni, de délelőtt 10 órára Tolóra érkeztünk.
Sajnos a szobánkat még nem tudtuk elfoglalni de addig is előkerestük a fürdőrucikat amit pillanat alatt felkaptunk és máris a tengerbe voltunk. 12 órakor foglalhattuk el a szobát, addigra természetesen mind a négyen le is égtünk, de hát kit érdekelt, itt a tenger, itt a nyár és együtt vagyunk.
|
kipakolásunk utáni első kávé |
Gyorsan kipakoltunk a kocsiból amit szerencsére sikerült az apartman melletti kis utcában leparkolni. Szobában elrendezkedtünk, ettünk és ismét megmártóztunk a vízben. Kicsit később sétáltunk a városkában és közben ettünk végre egy-egy pita gyrost és jégkrémmel is megleptük magunkat.
|
első gyros |
|
családom |
|
én |
|
kikötő |
|
a nyaraláson készült egyetlen családi fotó |
Este mindenki nagyon hamar elaludt, sőt én még azt sem éreztem és nem hallottam, hogy a mocsok szúnyogok agyba-főbe csipkednek. Hát ennyi volt nagy-vonalakban az utunk Tolóra.
|
kilátás a teraszunkról |
|
lefekvés előtti labdázás |