2010. augusztus 28., szombat

2009 Lesbos (nélkülem)

Ez egy olyan élménybeszámoló amit a családom írt le és gépre én vittem. Betegség miatt nem tudtam elmenni erre a várva várt nyaralásra, de így is szép emlék:-)


2008. december 25-én a karácsonyi vacsora után megbeszéltük, hogy a 2009-es évben Lesbosra megyünk nyaralni. Az Aeolus irodának volt egy buszos útja, ami megfizethető volt számunkra. Május végéig minden „beszerezhető” információt begyűjtöttünk. Nagyon kevés képet és beszámolót találtunk a szigetről, ezért elhatároztuk, hogy minden részletre kiterjedő naplót fogunk készíteni. Feleségem birtokában voltak az információk és mi nyugodtan, babérjainkon ülve vártuk az indulás napját. Sajnos indulás előtt négy nappal derült ki, hogy Ő (WhiteFrost) nem jöhet velünk. Gyors eszmecserét követően indultunk édesapámmal és gyermekeimmel, valamint barátainkkal az általunk ismeretlen sziget felé.

Lesbos 2009.06.09-06.23

2009.06.09, kedd

A tervezett 22-20-as indulásra rendben kiérkeztünk a pesterzsébeti Tesco parkolójába. A busz 2330-ra érkezett, már teljesen tömve. Csomagjainkat alig bírtuk elhelyezni a csomagtérbe, de miután ez sikerült 23-40-kor elindultunk következő állomásunk, Szeged felé. Itt újabb három utast vettünk fel, immáron szerdán.

2009.06.10 szerda

Szegedről 01-50-kor indultunk el Szerbia felé. A határra 0220-kor érkeztünk meg, ahol 30 perces várakozás után tovább indultunk. Már közel két perce mentünk, amikor az egyik sofőrnek feltűnt, hogy az útleveleket nem hozta vissza a határőrtől. Az egyirányú főúton gyorsan megfordultunk és forgalommal szembe elindultunk vissza a Röszkei határállomás felé. Miután útleveleinket megkaptuk és azokat a buszvezetők kiosztották, elindultunk az ország belseje felé. Belgrád előtt egy gyors pihenőt tartottunk (pisi szünet) majd tovább indultunk a Macedón határra, de mihelyt elhagytuk Belgrádot egy halálos közlekedési baleset állta utunkat. Egy felismerhetetlenségig összeroncsolódott gépkocsi mellett egy vérben fekvő, letakart embert láttunk, mikor több mint egy órás várakozás után (teljes útzár, tűzoltók, rendőrök) végre tovább indultunk. Szerbiában már csak egyszer álltunk meg ezek után (pisi, sör, cigi) és 12 -45-kor elértük a Macedón határt. Itt okmányellenőrzés után egy nyomtatványt adtak, amire minden adatunkat (név, cím, útlevélszám, állampolgárság, születési hely, születési idő) fel kellett írnunk és azt mondták, hogy az országból való kilépéskor kell majd leadnunk. A balkán eme sivár országában egyszer álltunk meg a szokásos pihenőre, amit most egy kávéval is kiegészítettünk. 16 órakor hagytuk el Macedóniát és azon nyomban rohantunk a Duty Free shopba valami alkoholért és csokoládéért. Mikor a buszhoz visszaértünk a sofőr lélekszakadva mondta, hogy Görögországba nem vihetünk be italt és cigarettát vámmentesen. Mindent gyorsan elrejtettem a gyerekek útipoggyászába, majd mikor a vámos rákérdezett, hogy ki, mit vett a shopban én vidáman mutattam meg a nagy zacskó csokoládét. 16 óra 30 körül hagytuk a hátunk mögött az utolsó határt, és az idővel versenyt futva indultunk Kavala kikötője felé. (az órát átállítottuk és így 1630 helyett rögtön 1730 lett). 19 órára értünk a kikötőbe, ahol már várt minket a hajó, amivel végre eljuthatunk Lesbos szigetére, ahol a nyaralásunkat töltjük majd. Miután indulás előtt negyed órával elkezdhettük a beszállást (a sofőr ¾ óráig vette meg a jegyeket) és a csomagok bepakolását, nekiálltunk valami jó helyet keresni a hajón, ahol leteríthetjük hálózsákjainkat és álomra hajthatjuk a fejünket. Meglepetésünkre a hajó személyzete egy nagy terembe kísért minket, ahol 116 buszülésnyi ülőhely fogadott minket, aminek a ¾ része már megtelt. Szerencsére sikerült egymás melletti helyeket találnunk, így lepakoltunk és felmentünk a felső fedélzetre, hogy megnézzük az indulást. Már meg sem lepődtünk azon, hogy a hajó 15 perccel később indult. 20.15-kor tehát elindultunk Kavala kikötőjéből Lesbos felé. Megvacsoráztunk, beszélgettünk és kb. 22. 30-kor nyugovóra tértünk, persze ülve, már aki J.

Fedélzeten és közben elhagyjuk Kavalát

2009.06.11 csütörtök

Hajnali 5 óra. Elgémberedve az ülve alvástól, fáradtan ébredtünk. Felmentünk a fedélzetre ahol csodálatos látványban volt részünk. Törökország felől éppen kibukkant a nap és aranyszínűre festette a tenger mélykék vizét.

Napfelkelte a hajón / készítette: Dér Boglárka

Delfinek, amiből csak ennyit tudtunk megörökíteni
A hajó mellett, láss csodát kb. 8-10 delfinből álló raj vidáman ugrált, ami egy életre szóló emléket adott kis (6 fős) csapatunknak. A csapat tagjai emelkedő életkor szerint: Dér Balázs, Dér Boglárka, S. Adrienn, Dér Sándor, S. György, Dér Ferenc. A hajó 8 órakor érkezett meg Lesbosra, Mitilini kikötőjébe. Csomagjainkat átraktuk a várakozó autóbuszba és elindultunk üdülőhelyünkre, Anaxosba. Útközben a só lepárló tavaknál csodálatosan szép flamingókat láttunk és áthaladtunk néhány jellegzetes görög falun. 9 órára érkeztünk meg az apartmanba (Paradise) és rögtön elfoglaltuk a szobáinkat, 4 fős szoba, két különálló hálórésszel, kis konyhával, és egy 2m2-es fürdővel. A hűtő beüzemelésével gondjaink támadtak, de a tulaj és a felesége készségesen segítettek nekünk. Átöltöztünk és irány a 20-25 méterre lévő medence. Ez igen, a vízmélység 1.40-től 2.70-ig. Fürdés után ebéd, kávé, cigi, sör.



Apartmanunk

Teraszunk

Délután besétáltunk a faluba és lementünk a 200 méterre lévő strandra. Napernyők (fizetős is), aprókavicsos, homokos part. Szembe a stranddal néhány száz méterre kis szigetek törték meg a nyugodtan hullámzó tengert. 17 órára érkeztünk vissza az apartmanba, mivel ekkor kezdődött az idegenvezető előadása. A visszaúton néztünk bérautót és motort, de nem döntöttünk, amíg nem láttuk a kínálatot Petrába (1 km).


Anaxos, helyi strand

Az előadás este 6-ig tartott, utána fürdés a medencébe, vacsora, kis foci a gyerekekkel az apartman kertjében. A tulaj felkapcsolta a kertben a világítást, ami színes fénnyel világította meg a pálmák és leanderek sokaságát. Este 10-kor lezuhanyoztunk és lefeküdtünk. Altatót nem kellett bevennünk, már 10 perc után csak az ütemes levegővételeket lehetett hallani.

2009.06.12 péntek

Reggel ½ 10 kor ébredtünk Bogika riadt felkiáltására:

„Már ½ 10 van!”

„Na és, nyaralunk”- hangzott szinte egyszerre a szánkból.

Kávé, naplóírás és reggeli után az előző tervektől eltérően 10 óra helyett csak ¼ 12 kor elindultunk az Anaxostól „1” km-re lévő Petra városába. Sétánk 40 percig tartott és a távolság is meghaladta a 4-4,5 km-t. A legnagyobb forróságban értünk oda, így a város elején lévő legelső közértnél vettünk sört és üdítőket, majd leültünk egy a tenger felé nyúló teraszra és úgy egy órán át pihentük ki az eddigi út fáradalmait.


Pihenés, sörözés...
A teraszról láttuk, hogy a kikötő a parti sétányon haladva még egy kilométerre van. Elindultunk. A kilométeres strandon (aprókavicsos) a nagy meleg miatt, minden zuhanyzónál frissítettünk magunkon Gyuri, meg én (Sanyi). A kikötőbe érve megdöbbentünk. Sehol egy ember, egy jegyiroda vagy egy turistahajó se.

Petra város parányi kikötője

Néhány halászbárkán kívül csak egy víztől felfújódott murénát láttunk, amit apró halacskák tépkedtek szét. Az a tervünk, hogy kicselezve az utazási irodát olcsón elmegyünk hajókázni, kútba esett. Csalódottan visszaindultunk a sörözős teraszhoz és újabb egy órát töltöttünk ott. Üdítőzés és sörözés után a gyerekek ettek egy-egy jégkrémet, majd a Bogi a Gyuri és én ettünk még egy-egy 2 eurós gyrost (csípős és finom).

Hazasétálás után első utunk a medencébe vezetett, ahol egy órán át hűtöttük magunkat. Este 7-kor megvacsoráztunk majd bementünk sétálni a városba. Balázs kapott egy komplett Rooney mezt, Bogika pedig egy csatornánál kisebb nagyobb békákkal játszott. 22 óra után értünk haza és egy gyors zuhanyzás után lefeküdtünk aludni.

2009.06.13 szombat

Bogika finom kávéjára ébredtünk ¾ 8kor. Megittam a kávét majd leírtam az előző nap történéseit. A papa (Dér Ferenc) hozott friss kenyeret és megreggeliztünk. 11 óra előtt elindultunk autót és motort bérelni egy helyi kölcsönzőhöz.

Autó 4 napra, Aeolus:180 euro.

Autó 4 napra, helyi iroda (MIRAZ Rentals): 90 euro.

Bérelt autó
és motor

Mi, a helyi kölcsönzőt választottuk, így béreltünk egy Kia Picantot fehér színben. Barátaink Adrienn és Gyuri pedig bérelt egy piros 150ccm magnum motorkerékpárt. Hazamentünk az apartmanba és összepakoltunk az útra. Első úti célunk a Sigri városától 7-8 km-re fekvő megkövesedett erdő volt.




Megkövesedett erdő és mi

A hatvan km-es utat 1 óra 20 perc alatt tettük meg, mivel olyan szerpentines helyeken haladtunk, hogy nem volt az egész úton 50 méter folyamatos egyenes szakasz. Megvettük a jegyeket (2 euro, gyerekeknek ingyen) és besétáltunk a hatalmas kültéri múzeumba. Gyuri kb. 200 méter séta után kétségbeesve keresni kezdte a motorkulcsot, s mivel nem találta megkért minket, hogy menjünk tovább, ránk kacsintva, ő visszasétál a motorhoz. Csak másfél óra múlva láttuk újra, mikor végigjártuk az „erdőt”, de szerencsére a kulcs is „meglett”J. Több, mint 60 db megkövesedett fát láttunk (a kisebbeket nem számolva) az 1 m-estől a legmagasabb 8,3 méteresig. A nap tűzött, a szél pedig erősen fújt a tenger felől, mikor elindultunk Sigri városába. A néhány km-es utat pár perc alatt megtettük. Elsőként az egykori török erődhöz mentünk.

Sigri városa

Sigri a várból


Az elhanyagolt, bár jó állapotban lévő erődből (belépés ingyenes), szép látvány tárult elénk, ami nem más volt, mint a fodrozódó tenger és a város egy része. Kinéztünk egy nyugodt kis öblöt és elindultunk, hogy majd ott megmártózunk a hosszú és fárasztó séták után. A partra érve egy hideg üdítőre vágytunk, de miután leültünk egy étterem teraszán, közölték velünk, hogy zárva vannak. Pár perces gyaloglás után találtunk a városba egy másik éttermet, ahol rendkívül lassú (nyugodt) kiszolgálásban volt részünk (üdítő, sör, görög kávé, kiszolgálás + fogyasztás: 1 óra). Visszasétáltunk a partra és fürdőruhára vetkőzve elindultunk a vízbe. megtorpantunk olyan hideg volt a víz, de mivel „Lesboson” vagyunk ezért megfogtuk Gyurival egymás kezét, és hangos üvöltés kíséretében berohantunk a jeges (18-19 fokos) vízbe. Bogi követett minket majd nagy meglepetésünkre megérkezett közénk Adrienn és a Balázs is. A víz csak nem akart melegedni, így 10 perc után, lefagyott lábujjakkal lezuhanyoztunk és visszaindultunk a szállásra. ½ 8-ra értünk haza. Olyan éhesek voltunk, hogy elindultunk éttermet keresni, és találtunk is egy nagyon szimpatikust, ahol jól belakmároztunk gyrosból (6-an 10 adagot ettünk) majd sörrel és üdítővel öblítettük le. Az egész 44 euróba került. Tele hassal a csapat felnőtt fele visszaindult az apartmanba, én pedig a gyerekekkel lesétáltam a tengerpartra, ahol egy hatalmas pocsolyában rengeteg kisebb nagyobb béka és ebihal volt. Bogika percenként jött ki újabbakkal, amiket fotón megörökítettünk. Hazafelé bementünk egy szupermarketbe ahol a kipukkadt labda helyett újat vettünk, és a gyerekek 1-1 jégkrémet fogyasztottak. Visszaérve lezuhanyoztunk és kb. 11 óra magasságába lefeküdtünk aludni.

2009.06.14. vasárnap

Terveink szerint ma Plomariba az ouzo hazájába és Vaterára, egy gyönyörű kis strandra fogunk kirándulni. Ébredés, naplóírás és reggeli után 10 órakor indultunk el, Plomari felé. Szinte az egész szigeten át kellett haladnunk, így 40-50 percenként megálltunk, hogy a motoron utazók pihenni tudjanak a folyamatos szerpentinezés után. Az útviszonyok és az értehetetlen kitáblázások miatt (egy 5 km-es eltévedés után találtunk vissza az útra) délután ¾ 1-re érkeztünk meg Plomari főterére.

A szerpentinen Plomari felé
Plomari főtere (részlet)

Csodás, a hegyoldalba egymás fölé magasodó házak jellemzik azt a kisvárost, itt-ott egy-egy szállodával. Meglepő volt, hogy a kis szupermarketen kívül egyetlen ouzó szaküzlet sem volt nyitva, pedig csak a főtérről hármat lehetett látni. Egy sör, üdítő és jégkrém elfogyasztása után ( a pálmafák árnyékában) elindultunk a 15-20 percnyi sétára lévő Ouzó múzeumba. Néhány perc múlva elértük a kikötőt, ahol fényképeztem párat, míg Gyuri barátom megmártózott a hűs tengerbe néhány helyi kisgyerek társaságába. Folytattuk a sétát a tűző napon a múzeum felé. 1 km múlva az út kettéágazott így megkérdeztünk egy helyi hajójavítót, hogy merre menjünk tovább. Miután eligazított, még hozzátette, hogy a múzeum hétvégente zárva tart, de azért megnézhetjük kívülről a még legalább két kilométerre lévő épületet. NA, NEM!!!!!A nap éppen a tetőfokán volt és a hőmérséklet is 35 fok körül mozgott. Megpihentünk egy a 70-es évekbeli játszótéren, majd visszasétáltunk a járművekhez, hogy folytassuk utunkat Vaterába. Akkor még nem sejtettük, hogy a mai napi kalandjaink csak most kezdődnek.15-20 km utazás után a táblák hiánya miatt egy kis faluba értünk, ahol egy helyi fiatalember megígérte, hogy elvezet minket a helyes útra. Közben a motor üzemanyagrendszere haldokolni kezdett, így az emelkedőn rendre lefulladt, és egy kis ütögetés és rázogatás után indult csak újra. Adrienn ekkor átszállt hozzánk, a kocsiba, így Gyuri egyedül küzdött meg a technika ördögével. Visszatérve a vezetőnkre, a helyi férfi kis sóderos mellékutakra vitt minket, hogy gyorsabban haladjunk. Az egyik ilyen résznél az előttem motorozó Gyuri megcsúszott és elborult. Rövid elsősegély után folytattuk utunkat a főút felé. Megláttuk a táblát VATERA 10 km. Hurrá!!! Aztán megláttuk az utat,( a térkép főútvonalnak jelezte) egy sóderos 20-25%-os emelkedőkkel tarkított keskeny út. Kb. 1 km, és többszöri megcsúszás után feladtuk. Vissza a főútra és irány haza. Arsivibe megálltunk kávézni és este ¾ 7-re értünk haza. Fürdőruhára vetkőztünk és ½ 8-ig (a medence nyitva tartásának végéig) hűsöltünk a Harris ház feszített víztükrű medencéjébe. Megvacsoráztunk és sétálni mentünk a városba. ½ 11-re értünk haza és gyors zuhanyozás után (szinte mindig van meleg víz) mentünk lefeküdni.

2009. 06. 15. hétfő

½ 8-kor Boglárka, gőzölgő kávéval ébresztett minket, mint minden reggel. Naplóírás, reggeli és 9 óra 20-kor indulás a főváros Mitilini felé. Az utunk Petra, Molyvos és a tengerparton Mitilini lett volna, ám Molyvosban elfogyott az térképen jelölt főút. Kerestünk egy másik utat, ami volt is, de természetesen a hegyeken kersztül.60 km-t 1 és ½ óra alatt tettünk meg. Mitilini előtt néhány kilométerrel ismerős táblát fedeztünk fel: LIDL. Bevásároltunk vízből, szőlőlevélbe tekert rizsből, Mavrodafni borból és olívaolajból. A kocsi csomagtartója teljesen megtelt (KIA PICANTO). Utunk a főváros híres erődjéhez vezetett, melyet könnyedén megtaláltunk. Rövidke séta után kiderült, hogy valamennyi kapuja zárva, majd egy tájékoztatón elolvastuk, hogy a látogatás hétfőn (ma) szünetel. Nem baj, gyerünk tovább. A városban tekeregve felfigyeltem egy táblára (theater). Ókori színház, mondtuk egyszerre, gyerünk oda. Felkígyóztunk a hegy tetejére (szűk kis utcákon át), majd beálltunk a parkolóba. Gyönyörű látvány tárult elénk. A szemközti hegyen, ami alacsonyabban feküdt, mint amin mi voltunk, a Mitilini vár látványa fogadott minket. A színház persze zárva volt, de így is örültünk a sok szép fotónak.

Mitilini fentről
Mitilini vára
Újabb 1 órás autózással elértük Plomari városát, ahol első utunk az Ouzo múzeumba és gyárba vezetett. A Travel Chanel műsorából ismert bajszos görög úr fogadott minket, aki bemutatta az ouzo gyártás folyamatát, képeken és a valóságban is. Bár fényképezni nem lehetett, de néhány képet engedett, hogy készítsek a gyárban. Ouzót kóstolhattunk, majd a mintaboltban vásárolhattunk, az ország és talán a világ leghíresebb italaiból. Bogi, Balázs és a papa még ajándékot is kaptak. Visszatérve a városba, kb. 4 km, vettünk üdítőt és néhány ajándéktárgyat. Visszaindultunk Anaxosba de útközben eltévedtünk Megalochori városába. Egy helyi idős bácsitól kértem segítséget.

Plomariban a Barbayannis család üzeme (csak nekünk)
Angoltudásunk egyforma volt így megértettem, hogy néhány kilométert vissza kell autózni és ott kell balra fordulni, hogy kijussunk a főútra.½ 6-ra értünk haza. Hideg sör és irány a medence. ½ órai játszadozás után úgy megéheztünk, hogy besétáltunk a napokban felfedezett étterembe és vettünk néhány pita gyrost. A strandra sétáltunk, ahol napozóágyakból néztük a naplementét. Miután a nap a tengerbe bukott hazasétáltunk és nyugovóra tértünk.
Naplemente készítése Anaxosban

2009.06.16 kedd

Szokásos módon reggel ½ 8-kor egy finom kávéval ébresztett minket Bogika. Reggeli után, pontban 10 órakor elindultunk a sziget legszebb strandjaként emlegetett Skala Eressouba. Salamonék motorja elgyengülve bár de leküzdötte a hegyeket, így 1 óra 20 perc alatt (1 pihenővel9 megérkeztünk a várva várt partszakaszra. szép-szép, de valahogy nem gyönyörű. Aprókavicsos part, néhány kopár szikla és pár darab szebb napokat látott fenyőféle szegélyezte a partot. Két órát töltöttünk itt napozással és fürdőzéssel, majd visszaindultunk Anaxos felé.

Skala Eressou

Skala Eressou

A visszaúton találtunk egy félig mesterségesen kialakított tavat, melyben apró halacskák, békák, siklók és legalább 20-30 görög teknős volt. Némelyiket a vízben, némelyiket a köveken napozva fényképeztük le. 10-15 percig gyönyörködtünk benne, majd indultunk tovább.


Teknős, béka, kígyó és halak a tóban
Fényképeztek ezerrel
 Az apartmanba megpihentünk, medencéztünk egyet és este 18 órakor átmentünk a 8 km-re fekvő Molyvos városba. EZ A LEGSZEBB VÁROS a szigeten. A hegyoldalban lévő színes házakat megkoronázza a város fölé magasodó vár. Hosszas lépcsőzés után értünk fel a hegyre és töltöttünk el 40 percet az egykori erődben. Sok fotót készítettünk, majd a kanyargós lépcsősoron (mely helyes kis ajándékboltokkal volt övezve) lesétáltunk a partra, hogy egy hangulatos éttermet keressünk. A társaság jól belakmározott kardhalból, gyrosból és én a kedvenc tengeri csemegémből, a tintahalból. Úgy jól laktunk, hogy a fülünk is kettéállt. Visszaautóztunk a szállásra és egy hideg sör és üdítő után éjjel 11 óra körül álomra hajtottuk a fejünket.

Molyvosi város
Molyvosi vár
Molyvos látképe
Molyvos
2009.06.17 szerda

Reggel 7-kor keltünk, mivel 9-re kellett az autót visszavinni a kölcsönzőbe. Gyurit és Adriennt elvittem Petrába bevásárolni, majd ¾ 9-re visszavittük az autót. Semmi gond nem volt, így 9-kor már 18 tojásból, hagymás rántottát ettünk a papa jóvoltából. Délelőtt többször medencéztünk1-1 órát majd 16 óra magasságában nekiálltam bolognai spagettit készíteni.



18 órakor megvacsoráztunk, majd újból mártóztunk egyet és este 8-kor bementünk a városi strandra naplementét fényképezni. 40 percet pihentünk egy napozóágyon mire eljött a pillanat. A nap a tengerbe bukott. Egy felhő némiképp akadályozta a tökéletes fotót, de így is szép képeket készítettünk. A hazafelé vezető úton vettünk házi olíva olajat, majd hazaérve, 23 óra után nyugovóra tértünk.


Készítette Dér Boglárka
Anaxosi naplemente
2009.06.18 csütörtök


Bogika ismét finom kávéval ébresztett minket. Gyuriék a fővárosba, Mitylinibe mentek motorral, mi pedig reggeli után, a szomszédos Harris házba mentünk, hogy megtudjuk az idegenvezetőnktől a visszautazás részleteit. Vasárnap délután, 16 órakor fogunk indulni, Mitilini kikötőjébe, majd az előzetes tervek szerint este 7-kor hajózunk át Theszalonikibe, ahonnét majd másnap 10 óra után folytatjuk utunkat Budapest felé. Miután ezt megtudtuk lesétáltunk Petrába, ahol néhány ajándékot vásároltunk az otthoniaknak. Délután 1 órakor érkeztünk vissza. Gyorsan a medencébe siettünk, ahol több mint másfél órán át áztattuk magunkat. Visszasétáltunk apartmanunkba és nekiálltunk a vacsora elkészítéséhez. Krumpli, hagymapucolás, kolbászszeletelés, virsli aprítás és már készül is a paprikás krumpli. Még egy gyors medencézés és utána a finom vacsora. evés után rövid pihenés, majd újabb medence és egy kis foci, levezetésként. Este meghallgattuk Gyuriék úti beszámolóját egy-egy sör mellett, majd fogmosás és irány az ágy.


Harris ház medencéje
és a Paradise kertje

2009.06.19. péntek

A reggeli kávé, tea és reggeli után elsétáltunk Anaxos tengerpartjára és lefényképeztük a Blue Sea apartmant, ahol eredetileg laktunk volna.


Blue Sea Apartman

Megállapítottuk, hogy jelenlegi szállásunk a Paradise sokkal szebb és jobb helyen fekszik. A visszafelé vezető úton megálltunk vásárolni, majd a medencében kötöttünk ki. Másfél órai fürdőzés után kicsit fociztunk a kertbe, majd a teraszon kávézgatva pihentünk egy kicsit. Újabb medencézés után megvacsoráztunk és visszasétáltunk a városi strandra, hogy újra lefényképezzük a naplementét. A gyerekek hintáztak, míg én egy vízi mentő toronyban vártam, hogy a nap elérje a horizont alját és a tengerbe bukjon. 20 óra 40 perckor jött el ez a pillanat, ami után visszatértünk az apartmanba. gyors zuhanyzás és elég korán kb. 22 óra körül ágyba is kerültünk.

Ahogy a nap a vízbe bukik


A gyerekek azok gyerekek maradnak

2009.06.20 szombat

Az utolsó teljes napunkat töltöttük Lesboson. Reggeli után az idegenvezető tájékoztatott minket a másnapi visszaindulás pontos részleteiről. Lementem a gyerekekkel a medencébe, ahova 1 óra múlva követett minket a papa, majd újabb ½ óra múlva Adrienn és Gyuri is megérkezett. Úszás után sörözés, kevés kaja, majd irány a tenger. Több mint egy óra fürdőzés és napozás után visszasétáltunk az apartmanba, majd újabb medencézés következett. Este megvacsoráztunk majd a gyerekekkel visszamentem a tengerpartra kis ouzos üvegbe lesbosi tengervizet meríteni, emlékként az otthonmaradt feleségemnek. Miután ez megvolt a hazavezető úton vettünk még néhány ajándékot (törölközőt, manchester sálat). Otthon a maradék élelem és alkohol elfogyasztásába kezdtünk ( retsina, mavrodafni, mozart likör, molinari sambucka). Az est megkoronázásaként „moon walkereztem” a „Mondd, kis kócos hol van a mamád” című dalra. A vidám estét 11 óra körül zártuk le, fogmosással, majd mindenki elment aludni.



A teraszunk

Emlékbe egy kis Lesbosi tengervíz

2009.06.21 vasárnap

Felvirradt a nap, amikor el kell hagynunk ezt a remek kis szigetet. 8 órakor Bogika kávéval ébresztett, majd naplóírás és reggeli következett. A papa megvett a kisboltba mindent, amire a hazaúton szükségünk lehet. Összepakoltunk majd fürödtünk a tengerben és aztán a medencében is. Amikor nagyon közelgett az indulás ideje visszamentünk a szobánkba, gyors zuhanyzás és 14 órakor elhagytuk a Paradise apartman szobáit. Nem küldtek ki minket az apartmanból, de a csomagjainkat kiraktuk a kertbe és a teraszon ülve vártuk, hogy elvigyék azokat.

Házigazdáink búcsúzáskor, Niki és Dimitri Desli

3 óra 55 kor elindultunk a főútra a buszhoz, úgy, hogy a csomagjainkat még nem vitték el. A busz néhány perces késéssel érkezett és elindultunk Mitilini kikötője felé (még a bőröndök nélkül). Anaxos város elhagyása után félreálltunk ahol bevártuk a teherautót, amivel összeszedték az apartmanokból a poggyászokat. Mitilinibe érkezve, ugyanaz a hajó várt minket amivel Kavalából 10 napja erre a szigetre érkeztünk. Felszálltunk a hajóra, elrendeztük a csomagjainkat és a fedélzeten helyet foglaltunk (leterítettük hálózsákjainkat). 7 órakor elindultunk, mi a fedélzetről néztük, hogy haladunk el Molyvosi kivilágított vár mellett és búcsút vettünk Anaxos partjaitól is.

Kompon a helyfoglalás

Nagyon jólesik a kaja

2009.06.22 hétfő

Reggel ½ 7-kor ébredtünk a hajón. Felmentünk a fedélzetre egy-egy energiaitallal, majd miután a friss tengeri levegőn magunkhoz tértünk visszamentünk reggelizni. ¾ 10 kor érkeztünk Theszaloniki kikötőjébe, ahol már várt minket a busz, amely most már végképp hazavisz minket.

Járműváltás Thesszaloniki kikötőjében

Ezzel a busszal Budapestig jöttünk


Kényelmesen elhelyezkedtünk és 10 óra 10 perckor elindultunk. Délben értünk a görög-macedón határhoz, ahol egy óriáseső fogadott minket. Berohantunk a határok közti Duty- Free shopba némi édesség és alkohol vásárlása végett. Mire visszaültünk a buszra, már hét ágra sütött újra a nap. 16 órakor értük el a Macedón-szerb határt, amin 40-50 perc várakozás után tovább haladtunk. Belgrád után álltunk meg technikai szünetet tartani, majd valamivel éjfél előtt megérkeztünk a szerb-magyar határhoz. Szlovák sofőrünk szóváltásba keveredett a magyar határőrrel, amiért az útlevél-és vámvizsgálat kicsit tovább tartott a szokásosnál. A vizsgálat után megálltunk Szegeden, ahol három utas szállt le, majd irány Budapest, ott is a Tesco parkoló. Éjjel 2-kor érkeztünk meg.

Itt ért véget a nyaralásunk. Szép volt, jó volt, csak hiányzott VALAKI!!!!!

Összegzés:2009. június 9-töl 23-ig Lesbos, Paradise apartman (2 felnőtt, 2 gyerek) 190 000 Ft
Költőpénz: kb. 1000 euró
Ebből, autóbérlés+ tankolás 90 euró+47 euró

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése